Brassói Alesszia vagyok, a gasztronómia szerelmese.
Kisgyermekkorom óta élek az ételek bűvkörében: már Édesapám átadta nekem a kulinária iránti érdeklődést, jó szülőhöz híven minden szeretetét belefőzte az általa készített javakba.
Korán megtanultam, hogy az étkezés nem csupán az ízekről vagy a bevitt tápanyagokról szól; összeköti az embereket, egy-egy tányér történeteket mesél, felidézve az emlékeket. Szerencsésnek tartom magam, amiért korán bele csöppentem ebbe a mágikus közegbe, amely a mai napig életem értelmét jelenti.
Korán megtanultam, hogy az étkezés nem csupán az ízekről vagy a bevitt tápanyagokról szól; összeköti az embereket, egy-egy tányér történeteket mesél, felidézve az emlékeket. Szerencsésnek tartom magam, amiért korán bele csöppentem ebbe a mágikus közegbe, amely a mai napig életem értelmét jelenti.
Amint elkezdtem 2018-ban önmagamra főzni, szép lassan kialakult az egyéni ízlésvilágom a gasztronómiában. Felfedeztem preferenciáim az új konyhákban, intuitívan megtanultam átlagos szinten főzni.
Annát 2019-ben ismertem meg, amikor úgy döntöttem, hogy nemcsak etetni, hanem sejt szinten is táplálni szeretném testem-lelkem; ő terelt rá a funkcionális étkezés útjára. A téma olyannyira magával ragadott, hogy számos képzést és tanfolyamot végeztem el a miértek megértése és a jártasságok elsajátítása érdekében.
2022-ben álomba illő lehetőséget kaptam: privát házi szakácsa lettem egy rendkívül igényes és különleges ízlésű megrendelői körnek.
Elkezdtem hétköznaponként tudatosan összeállított, mindenmentes ebédmenüket készíteni, a legkülönfélébb kéréseket és kívánságokat teljesítve. Számtalan újdonságba volt szerencsém belekóstolni, olyan alapanyagokkal dolgozhattam, amelyeket korábban testközelből nem ismertem. Tengernyi élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam ezen időszak alatt, rendkívül hálás vagyok a tanultakért.
2 év elteltével, 2024-ben már nem tudtam szívvel-lélekkel végezni a munkámat, elérkezettnek láttam a váltás idejét.
Profi konyhákon voltam gyakornok, akkoriban úgy éreztem, az ételkészítés az utam és szakácsként igyekeztem megtalálni önmagam. Kivételes helyszíneken fordultam meg; a város legjobb éttermeibe álltam be segédkezni, Michlein csillagos helyen is otthagytam kézjegyem; viszont nem éreztem magaménak a pályát.
Ezalatt az ételek utáni rajongásom mit sem hagyott alább. Élveztem az étkezéseket, továbbra is kísérleteztem a saját konyhámban; de nem tudtam azonosulni a szakács szereppel.
Ezalatt az ételek utáni rajongásom mit sem hagyott alább. Élveztem az étkezéseket, továbbra is kísérleteztem a saját konyhámban; de nem tudtam azonosulni a szakács szereppel.
Nyitott és társaságközpontú ember lévén, hiányzott a személyes kontakt, a kommunikáció és a saját receptek fejlesztésének öröme.
Annával ez idő alatt folyamatos kapcsolatban voltunk, közeli barátok lettünk.
Év végéhez közeledve megkeresett a nagy ötlettel: miért ne álljunk össze és alapítsunk egy vállalkozást?! Tudtam, hogy EZ lesz az, ami teljessé tesz: szabadon alkotni, kísérletezni, megosztani a bennem rejlő tudást, másokat tanítani és segíteni bővíteni konyhatechnológiai ismereteiket. Rögvest igent mondtam a felkérésre, majd nagy erőkkel belevetettük magunkat az együttműködésbe.
Most pedig itt vagyok előtted, kedves Olvasó, remélve, hogy felébresztem benned az nyitottságot a főzés iránt. Fogadd szeretettel ÉRZÉSRE Főzünk receptgyűjteményünk, melyben a leírtakat kezeld íratlan szabályként, csupán támpontként főzéseid során. Szeretném, ha megtalálnád magadban az intuitív hangot, aki elég bátor változtatni a leírtakon, kísérletezni saját szájízének megfelelően. Fedezd fel a gasztro nyújtotta örömöket, kívánom, hogy élvezz minden falatot, légy büszke kezeid alatt születendő ételkölteményekre!
Csatlakozz közösségünkbe, hogy megfűszerezzük napjaid!
Csatlakozz közösségünkbe, hogy megfűszerezzük napjaid!
